Molnos Angéla könyvei

 

 

Molnos Angéla

MAGYARÍTÓ KÖNYVECSKE

A magyar nyelvvisszaújítás
szójegyzékének hatodik, bővített
átdolgozott kiadása

 

 

 

 

A Magyarító könyvecske hatodik kiadása 2015 álom (december) havának 17-dik napján jelent meg.

Több mint 6500 címszót és számos magyar fordítási lehetőséget kínál. A könyvecske fordítási lehetőségek gyűjteménye, a tiszta magyar nyelv használatát igyekszik szolgálni. Kínálati szójegyzék, ízelítő nyelvünk gondolati és érzelmi gazdagságából.

Nem egyetlen egy, hanem számos magyar megfelelője van a könyvben szereplő legtöbb címszónak. Minél bővebb a magyar szókínálat, annál jobban veszélyezteti nyelvünket az idegen címszó, hiszen sok magyar árnyalatot szorít ki a használatból. Az ajánlatok nem adnak teljes vagy értelmű választ minden kérdésre, remélhetőleg a használót gondolkodásra készteti és a nyelvalkotó képzeletét is serkenti. E szójegyzék segíteni akar abban hogy aki forgatja, az újra magyarul gondolkodjon, ráérezzen az idegenségekre és megtalálja a helyes, szabatos, szép magyar szót vagy kifejezést.

 


                   

Molnos Angéla

MAGYARÍTÓ KÖNYVECSKE

A magyar nyelvvisszaújítás
szójegyzékének ötödik, bővített
átdolgozott kiadása

Több mint 5100 címszót és kb. 25000 magyar fordítási lehetőséget kínál a Magyarító könyvecske 2005 szelek (április) havában megjelent ötödik, bővített, átdolgozott kiadása. Mindenki íróasztalára kívánkozik, akit bánt nyelvünk egyre gyorsuló pusztítása, és aki már elhatározta, hogy a magyar nyelv védelmét saját magával kezdi, ezentúl fokozottabban odafigyel saját nyelvhasználatára, és mélyebben merít ősi szókincsünkből, mint eddig. A „nyelvvisszaújítás” fogalom az alcímben arra utal, hogy napjainkban a magyar nyelv nem újítást igényel elsősorban, hanem azon eredmények védelmét, melyeket nyelvújítóink a 18. század utolsó negyedében elértek, nagy íróink és későbbi nyelvművelőink folytattak. E szójegyzék nem törekszik teljességre, hanem inkább gondolkodásra szeretné késztetni a használót, és saját nyelvalkotó képzeletét serkenteni, hogy mondanivalóját szabatosan magyarul és kedve szerint kifejezhesse. 

 

HASZNÁLÓK VÉLEMÉNYE

„Ha végiglapozzuk e jegyzéket, ráébredünk, mennyi idegen szót használunk fölöslegesen ...Tényleg, mennyivel szebb az életrajz, mint a biográfia, a hírnév, jó hír, köztisztelet, tekintély, tisztesség szavaink bármelyike, mint a reputáció, az alkat, elrendezés, felépítés, összetétel, szerkezet, mint a struktúra ... (Arany Lajos, Hajdú-Bihari Napló, 1998. álom (december) havának 2. napján)

„Magyarságunk jövőjét az határozza meg, hogy mi magunk mennyire szeretjük saját nemzetünket ... Ebbe beletartozik nyelvünk fejlesztése ... a  Magyarító könyvecske ... létrejötte már önmagában is nemzeti műveltségünk sikere. Azt sugározza a világon élő egész magyarságnak, hogy érdemes ragaszkodnunk csodálatos nyelvünkhöz...” 
(Dr. Hosszú Gábor, 2003. magvető (október) hava)

„ ... rendkívül hasznos és megszívlelendő mindazok számára, számunkra, akiknek kenyere a magyar nyelv.” (Németh Júlia, Szabadság, kolozsvári napilap, 1999. jégbontó (február) havának 4. napján)

„ ... több idegen nyelv ... ismerete alapján és szellemi hátterével szorgalmazza a magyar nyelvnek az idegen elemektől ... való megtisztítását. Ebben Kosztolányira emlékeztet.” (Dr. Kemény Gábor, 1999. jégbontó (február) hava)

„ ... szinte sehol sem észlelhető közhasznú munkát végez mindannyiunk javára.”  (Dr. Isépy Dezső, 1999. jégbontó (február) hava)

„ ... szeretném minden egyes diák figyelmébe ajánlani ezt a kis Magyarító könyvecskét. ... A legtöbb a tanítókon múlik, a tanítókon és tanárokon, akik gyermekeinket a szép magyar szóra okítják. Én arra kérem őket, a Magyar Kormány nevében is, hogy szerettessék meg a fiatalokkal a magyar nyelven való gondolkodásnak azt a sajátos ízét, amit csak mi ismerünk.” (Dr. Orbán Viktor, Kormányfő, 2000. szelek (április) havának 11. napján, a Magyar Nyelv Hetének országos megnyitóján, Debrecenben)

 

 

 

Molnos Angéla

LÉLEKTANI SZAKFORDÍTÓ
Angol-magyar szójegyzék.
Második bővített kiadás.

Több mint 1800 angol címszót, és számos magyar fordítási lehetőséget, valamint fogalommagyarázatot kínál e szójegyzék. Mindenkinek készült, aki a lélektudományban egy-egy angol szakszóra magyar megfelelőt keres. Egyrészről kezdeti segítséget nyújt a szakfordítónak, és utat mutat ahhoz, hogyan fedezze fel saját maga a legjobb fordítási megoldásokat. Másrészről minden olyan igaz ember íróasztalára kívánkozik, akit aggasztanak lelki és társadalmi gondjaink, és azokról, valamint orvoslásukról világosan magyarul kívánna értekezni. E szakszókincstár az angol fogalom lehetséges fordításaként kizárólag magyar szavakat, szakkifejezéseket ajánl és nem az angol szó magyarra torzított sarjadékát. Így abuse nem abúzus, hanem visszaélés, bántalmazás, durva, kegyetlen bánásmód;condition nem kondíció, hanem állapot, helyzet, feltétel; identity nem identitás, hanem önazonosság; psychoanalytic nem pszichoanalitikus, hanem lélekelemző; valid magyarul nem valid, hanem érvényes, igaz, való, bízonyítható, igazolható, indokolt, megalapozott.
Ez kínálati szójegyzék, vagyis a fordítási lehetőségek gyűjteménye. Sok magyar megfelelője van a legtöbb címszónak. Ezek közül egyet vagy többet a használat szakszóvá avathat. Fő üzenete a könyvnek, hogy szeretettel és tisztelettel közelítsük meg mindkét nyelvet, mind a magyart, mind az angolt. Tekintsük őket egyedi rendszereknek és óvjuk meg mindkettőt a bomlasztó keveredéstől.

 

Molnos Angéla

SZENT  ÉS  SÉRTHETETLEN

A tiszta magyar nyelv használatáról és elhallgatott gyökrendszeréről.
Negyedik, átdolgozott kiadás

E tanulmány három részre tagolódik. Az elméleti rész két gondolatkört fejteget: a nyelvhalált és a „magyar nyelv” fogalmát. Nem minden nyelvváltozás jelent fejlődést és igenis létezik nyelvbomlás, sőt nyelvhalál is, legyen az nyelvgyilkosság vagy nyelvöngyilkosság. Napjainkban a „magyar nyelv” fogalma meglehetősen zavaros, mert nem egy, hanem legalább három nyelvet illetünk e névvel: a művelt latin-magyart, a pidgin Hungarian-t vagy zagyvanyelvet és a gyökrendszerünkön alapuló tiszta magyart. 
A második rész arra a kérdésre igyekszik válaszolni, hogy mit is tehetünk nyelvünk megmentéséért mi mai magyarok, akik itt élünk a Kárpát-medencében a határokon innen és túl. 
Végül a harmadik rész a magyar nyelv gyökrendszerét vázolja. Minden szavunk gyök, gyökelem, két vagy több gyökből összetevődő gyökfűzér. E sokezer éves rendszer nyelvünk lelke és lényege. Ma is a magyar nyelv élő alapja, nyelvi megújulásunk kiindulópontja.

 

Molnos Angéla

JÖVŐNKÉRT, 
A MAGYAR NYELV ÜGYÉBEN 

E könyv mindenkihez szól, aki szereti a csodálatosan okos és szép magyar nyelvet, hagyományaink, műveltségünk hordozóját, és kíváncsi ősi, még ma is élő gyökrendszere működésére. Arra a kérdésre igyekszik válaszolni a szerző, hogy létünk és nyelvünk jelenlegi fenyegetettsége közepette, hogyan és mivégett kell mindnyájunknak fokozottabban odafigyelnünk saját nyelvhasználatunkra. 
Egy hasoncímű sorozat szerkesztett változata e kiadvány, vagyis tartalmazza az Új Időkben 2001 óta megjelenő sorozat első 27 részét. Nyelvünk kútatóinak külön segítséget nyújt a név- és tárgymútató, valamint a szövegben elemzett, magyarázott gyökök, szavak és kifejezések jegyzéke.

 

OLVASÓI VÉLEMÉNYEK

Olyan ez a könyv, mint a kovász. Egyetlen részletének segítségével új és új gondolat-kenyereket lehet vele sütni.” (Friedrich Klára, 2003. szelek hava)

„Az Új Idők legfontosabb sorozataként becsülhettük Molnos Angéla nyelvművelő írásait, hogy tanuljunk, lelkesedjünk, a közös törekvésből új erőt meríthessünk ... napi szellemi táplálékunkká válik.” (ditrói Puskás Lászlóné, 2003. szelek hava 30)

„Az élet értelme alighanem a jó ügyek támogatása, s ha van nemes harcosa jó ügynek, ... akkor Molnos Angéla bízonnyal az. ... Gondolatokban, remek meghatározásokban bővelkedik a könyv. Milyen találó például a zagyvanyelv jellemzése.”(Hajdu Endre, Sopron, 2003. ígéret hava 7)

„Tízezrével kellene terjeszteni, hogy eljusson minden hazáját és nyelvét szerető magyarhoz, mert a magyar érzelmű  emberek között is ... sokan gondolkodás nélkül használják az idegen szavakat.” (Radics Géza, 2003. ígéret hava 28)

„ ... léleképítő és tudattisztító.” 
(Dr. Hermán János, 2003. ígéret hava 24)

„Molnos Angéla e legújabb kötete ... sok örömet fog szerezni azoknak, akik fontosnak tartják anyanyelvünk jövőjét. E kis könyv minden magyar kérdésre figyelő, elkötelezetten lelkes szerzője ismét példaértékűen bízonyítja, hogy nincs semmi, amiről ne lehetne tisztán, érthetően és ennek következtében szépen magyarul írni.” (Dr. Bertók Lóránd, egyetemi tanár előszavából)

„Molnos Angéla írásainak gyűjteménye megvilágosító olvasmány. Cikkeit olvasva öszefüggővé rendeződött bennem számos ... tanári tapasztalatom. Nemcsak a hagyományainkhoz való ragaszkodás, nyelvünk féltése miatt kellene tiszta magyarsággal beszélnünk. A mai kor varázsszavait használva így volna hasznos, ez lenne a gazdaságos. Ha tisztán, romlatlan magyarsággal beszélek, akkor a hallgatók jóval gyorsabban, könnyebben és világosabban megértik közléseimet és a mögöttük álló szándékaimat.” (Dr. Végh László, egyetemi oktató, természettanász, 2003.magvető hava 27)

 

Molnos Angéla

 

MEGMARADÁSUNKÉRT,

A MAGYAR NYELV ÜGYÉBEN

 

 

„E könyv szándéka újra éleszteni az igazszívű, magyar ember szeretetét csodálatos nyelvünk iránt, hogy minél jobban odafigyeljen nyelvhasználatára és csiszolja eltompult nyelvérzékét. Ehhez szükséges tanulmányozni nyelvünk elhallgatott gyökrendszerét, valamint őseink valós képekből kiinduló, és úgyanakkor szigorúan okszerű gondolkodását, eleven, szemléletes előadásmódját.” (Molnos Angéla) 
Azokat a cikkeket tartalmazza ez a kiadvány, melyeket az Új Idők nevű újság 2002-től 2005-ig közölt a Jövőnkért, a magyar nyelv ügyében című cikksorozat keretén belül. A sorozat első 27 cikke 2004 tavaszán jelent meg, könyvalakban.
Érdeme, hogy megmutatja az utat, hogyan ismerhetjük fel az idegen és magyartalan fogalmakat, kifejezéseket. Segít megkülönböztetni ezeket a tiszta magyar gyökökből épült szavainktól. Megtanít arra, hogyan iktathatjuk ki nyelvünkből a latin-magyar nyelvet, a zagyvanyelvet, hogyan sajátítsunk el idegen nyelvet egyidejűleg a tiszta magyar nyelvvel. Nyelvünk torzszülöttei, ahogy Angéla fogalmaz - jelen vannak mindennapjainkban. Nemcsak idegen szavakat használunk, hanem magyartalanságokat is (pl. kemény-vonalas, ellenőriz). Ha mindezeket felismerjük, akkor könnyebb lesz mellőzni őket nyelvünkből. Minden egyes írása érinti a magyar nyelv gyökrendszerét. A felhozott példákat Angéla értelmezi, majd a gyökökből kiindulva javasolja, miként lehet ugyanazt a gondolatot tisztán magyarul kifejezni. Így nemcsak az eltorzult szavakat, hanem a fogalmakat is helyre lehet állítani. A magyar gyökrendszer tanulmányozása révén feltárul előttünk őseink szemléletes, eleven gondolkodásmódja, szavaink pontos értelme. Az utóbbit ki is emelném, ugyanis nem nagyon figyelünk az értelemre. Anyanyelvünkben ott rejlik maga a tudás, a kincs, csak fel kell tárni.
Ebben is segít Angéla könyve.

 


Molnos Angéla

GYÓGYÍTSUNK MAGYARUL!
Angol, latin és zagyvanyelvű
gyógyászati, orvosi és lélektani
szakkifejezések magyarul

Szaknyelveink — köztük a magyarnak már alig nevezhető orvosi nyelv — erősen hatnak a köznyelvre, melynek állapota amúgy is siralmas. A tömegtájékoztató eszközök, sajtó, hang- és képsugárzók, a közélet és üzleti világ szereplői, az egész értelmiségi réteg, beleértve a tanítókat, tanárokat rossz példát mutatnak. 
Orvosi nyelvünk nemcsak latin eredete okán magyartalan, hanem a köznyelvet is felülmúló súlyos angolkórban (Szücs László találó meghatározása) szenved. Ma már a betegségek neve, a kórisme, a tünetek, kezelések leírása, a leletek nyelvezete se nem magyar, se nem latin, se nem angol, hanem ezeknek az egyvelege. Java részük korcsított angol szavakból vagy azok rövidítéséből áll. Pedig senki sem kényszerít bennünket nyelvünk, orvosi nyelvünk rontására. Önként rontjuk.
Sajnos ezt, az avatatlanoknak nehezen érthető zagyvanyelvet hallhatjuk a különböző ismeretterjesztő orvosi műsorokban is. Talán a fő szempont csak az, hogy ne legyen magyar és érthető? Nyelvünk romlása önkéntes gyarmatosodásunk egyik jellegzetes tünete.
Sokan felvetik a kérdést, érdemes-e egyáltalán e jelenségek ellen hadakozni, kell-e, lehet-e tiszta magyar orvosi nyelven beszélni és írni. Saját meggyőződésem, tapasztalatom alapján állíthatom, érdemes, kell és lehet. Kétségtelen, ez nem könnyű, oda kell figyelni. Csak azoknak sikerülhet, akik ragaszkodnak magyarságukhoz és anyanyelvünket alkalmasnak tartják az orvosi ismeretek pontos, árnyalt, érthető közvetítésére.
Komoly segítséget nyújt ehhez Molnos Angéla, lélekgyógyász, nyelvész, és csoportja nagy munkával, gonddal és ügybuzgalommal összeállított jelen kiadványa: Gyógyítsunk magyarul!. Ebben az orvos, az egészségügyi dolgozó és az érdeklődő beteg megtalálhatja a leggyakrabban használt kifejezéseket, fogalmakat, melyeket naponta hall és részben maga is használ. Így tudunk majd tiszta magyar nyelven beszélni és írni minden orvosi, egészségügyi, lélektani kérdésről. Használjuk tehát e kitűnő munkát minél többen és gyakrabban. Legyen mindig kéznél és akkor hatása nem fog elmaradni. Életünk csak úgy lesz örökségünkhöz illően magyar, ha őrízzük egyediségünket eme egyre szürkülő, nemzetközivé, jellegtelenné váló világban. Minden téren különleges mivoltunkat kell óvnunk, felmutatnunk. Ha orvosi nyelvünket magyarítjuk, az javítani fogja egyre romló szellemi környezetünket is. Ezért pedig mindannyian felelősek vagyunk.

 

OLVASÓI VÉLEMÉNYEK

„Nagyon szépen köszönöm a csodálatos könyvét. Nagyon boldog vagyok, hogy időt, energiát fordítanak arra, hogy kigyomlálják a gazt a magyar nyelvből.” (Dr. Papp Lajos, 2007 földanya hava 6.)

„A Gyógyítsunk magyarul! c. könyvét megkaptam. Köszönöm, hogy elküldte számomra. Fontos munka!” (Vízi E. Szilveszter, 2007. napisten hava 6.)


„Szép hazánkban már gyógyítottak magyarul, ingyen és jól, egészen addig míg a külföldi "fizikusok", azaz orvosok ki nem szorították népi gyógyítóinkat. A magyar nyelvű orvoslásra Mária Terézia 1770-es Generale normatívum in re sanitatis c. rendelete mérte a végső csapást, amely szerint csak bécsi oklevéllel lehetett gyógyítani. Arattak is a járványok a magyarok között! Dr. Molnos Angéla és munkatársai lelki-testi egészségünk érdekében írták e csaknem 400 oldalas művet, amelyben az orvosi elméletben és gyakorlatban használt idegen szavakat magyarították. Az állam által kirabolt (vizitdíj=látdíj), szorongó, fájdalmakkal küszködő beteget megnyugtatja, ha nem kell külön tolmácsot fizetnie, hogy megtudja, mi a baja. Nővérek, orvostanhallgatók, orvosok is pontosabban értik egymást magyarul, ezáltal hatékonyabb a gyógyító folyamat. Azok számára is tanulságos a könyvecske böngészése, akik pillanatnyilag és átmenetileg nem betegek, vagy nem orvosok.”(Friedrich Klára, 2007, Magyar Demokrata)

„Nagyon hálás vagyok a nemzetünk nevében, hogy ilyen nagyszerű asszonyunk van. Isten áldja és sokáig éltesse!” (Csiszár Anikó, Marosvásárhely, 2007. enyészet hava 16.)

„Az orvosi szaknyelv megújításának szükségességét pedig az is indokolja, hogy az idegen eredetű szakkifejezések is néha pontatlanok meg erőltetettek. E szószedetben megtaláljuk a mai orvosi és lélekgyógyászati nyelvben legelterjedtebb idegenségeket és azok magyar megfelelőjét vagy legalábbis egy közérthető magyarázatot. Lehet sokan tudtuk, hogy az akut szó jelentése heveny, az algoritmusé műveletsor, a faktor pedig tényező, de ez csupán egy hosszúra nyúló felsorolás eleje. …Nem betegnek és nem orvosnak egyaránt hasznára lehet, ha a mindennapokban gyakran előforduló idegen szavak (pl. szenzáció, pesszimista, origo, propaganda) pontos jelentésével megismerkedik.” (P. Buzogány Árpád, 2007. újkenyér hava16).