Megmaradásunkért, a magyar nyelv ügyében
Molnos Angéla (1923-2008) így vall könyvének 2007-ben írt bevezetőjében: „E könyv szándéka
újra éleszteni az igazszívű, magyar ember szeretetét csodálatos nyelvünk iránt, hogy minél jobban odafigyeljen nyelvhasználatára és csiszolja eltompult nyelvérzékét. Ehhez szükséges tanulmányozni nyelvünk elhallgatott gyökrendszerét, valamint őseink valós képekből kiinduló, és úgyanakkor szigorúan okszerű gondolkodását, eleven, szemléletes előadásmódját.”
Az Új Idők kedves olvasói bizonyára emlékeznek Molnos Angéla által írt nyelvészeti cikksorozatra, mely a Jövőnkért a magyar nyelv ügyében címmel jelent meg éveken át. Ezekből az írásokból már született egy könyv, Jövőnkért, a magyar nyelv ügyében (2004) címmel. Eme könyv folytatásaként jelent meg 2010 álom havában a Megmaradásunkért, a magyar nyelv ügyében című kiadvány, mely a 2002–2005 év között az Új Idők hasábjain olvasható írásait tartalmazza.
„Az „ország”, a „nép” még nem haza. A tényekből - az országból, a népből - akkor lesz csak „haza”, ha az anyanyelv nevet ad a ténynek! Nincs más haza, csak az anyanyelv.” Márai Sándor szavait idézve Molnos Angéla életútja jut eszembe. 54 év távollét után nemes cél vezérelte haza: megmenteni anyanyelvünket a pusztulástól. Alapítványt létesített. Kiadványokat írt, előadásokat tartott, munkacsoportokat vezetett. Egyszóval, minden idejét, tudását és egyéb eszközeit a magyar nyelv védelmére és ápolására fordította. Alapítványa Molnos Angéla nevével tovább él.
Angéla volt munkatársaként elmondhatom, hogy ő élesztette újra édes anyanyelvünk iránti szeretetem. Hálás vagyok, hogy őáltala megismerhettem igazából anyanyelvem. Mindez élményemről beszámolok beszélgetés formájában eme könyvben a Gyümölcseink gyökei, a Magyar mag, meggy és hitregéink című írásokban.
Megmaradásunkért, a magyar nyelv ügyében című könyv érdeme, hogy megmutatja az utat, hogyan ismerhetjük fel az idegen és magyartalan fogalmakat, kifejezéseket. Segít megkülönböztetni ezeket a tiszta magyar gyökökből épült szavainktól. Megtanít arra, hogyan iktathatjuk ki nyelvünkből a latin-magyar nyelvet, a zagyvanyelvet, hogyan sajátítsunk el idegen nyelvet egyidejűleg a tiszta magyar nyelvvel. Nyelvünk torzszülöttei, ahogy Angéla fogalmaz - jelen vannak mindennapjainkban. Nemcsak idegen szavakat használunk, hanem magyartalanságokat is (pl. kemény-vonalas, ellenőriz). Ha mindezeket felismerjük, akkor könnyebb lesz mellőzni őket nyelvünkből. Minden egyes írása érinti a magyar nyelv gyökrendszerét. A felhozott példákat Angéla értelmezi, majd a gyökökből kiindulva javasolja, miként lehet ugyanazt a gondolatot tisztán magyarul kifejezni. Így nemcsak az eltorzult szavakat, hanem a fogalmakat is helyre lehet állítani. A magyar gyökrendszer tanulmányozása révén feltárul előttünk őseink szemléletes, eleven gondolkodásmódja, szavaink pontos értelme. Az utóbbit ki is emelném, ugyanis nem nagyon figyelünk az értelemre. Hadd említsem záró gondolatként Angéla egyik kedvelt példáját, a felhőt. Miért felhő a felhő? Ebben a szóban fellelhetjük maga a természeti jelenség lényegét: hő, pára, mely felszáll. Erre hányan figyeltünk fel? Anyanyelvünkben ott rejlik maga a tudás, a kincs, csak fel kell tárni. Ebben is segít Angéla könyve.
Göncziné Orbán Ildikó
LSZM munkatárs
Módosítás dátuma: 2012 március 03
