Stílus és jelentés
Írta: Administrator
Mottó: Nem minden az,
aminek látszik (vagy láttatni akarják).
Nézzük, mit ír az ÉRETTSÉGI 19. tétel
Témakör: Stílus és jelentés
A több jelentésű és a rokon értelmű szavak jellemzői és szerepe
A beszédben gyakran azt tapasztaljuk, hogy egy-egy szóelem hangalakjához nemcsak egy, hanem több jelentés is fűződik, de az sem ritka, hogy hasonló vagy rokon jelentést teljesen különböző hangalakú szavak idéznek fel.
A a szavaknak, szóelemeknek a hangalak és a jelentés viszonya szerinti osztályozása. szerint megkülönböztetünk: . egyjelentésű azonos alakú . több jelentésű . rokonértelmű szavakat.
1) Egyjelentésűek: ha az adott jel hangsora csak egy jelentést idézhet fel. Erre inkább összetett szavainkkörében és némely toldalék esetében találunk példát.
2) Azonos alakú szavak (homonímia)
Az egy hangalakkal több jelentést felidéző szóelemek két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoportba azokat soroljuk, amelyekben a két vagy több jelentés között nincs kapcsolat vagy az átlagos nyelvérzék nem érez összefüggést. Ilyenkor a különböző jelentésű jelek hangalakbeli azonossága általában véletlen (vár, terem, ég, nyúl, fog, fogoly, tűz, huzat, verem). Ezek a szavak azonos alakúak. Azonos alakúság előfordulhat egyes toldalékformák körében is (az -at, -et igeképző és főnévképző is; a -t a tárgyrag és a múlt idő jele is)
3) Többjelentésű szavak (poliszémia)
Többjelentésűek azok a szavak, amelyekben egy hangsornak több jelentése van és e jelentések között kapcsolat van. Az ilyen szavak kialakulása tehát a nyelv - ezen belül a szójelentés – történeti változásának eredménye. Ez a folyamat, még napjainkban is zajlik. Pl.: körte, toll, mandula, levél, daru, csiga, zebra.
4) Rokonértelmű szavak (szinonimák)
Különböző hangalakú, jelentésükben hasonló szavak. Kiterjed a nyelv minden jelentéssel bíró elemére: toldalékok, szavak, szintagmák, mondatok, szövegek. Megkülönböztetünk szorosabb és tágabb értelemben vett rokon értelmű szavakat.
Szorosabb értelemben vett rokon értelmű szavak pl.: autó – gépkocsi, bicikli – kerékpár, sertés – disznó, burgonya – krumpli
Tágabb értelemben rokonértelmű szavak pl.,: ballag-megy-fut-rohan
I. Vannak olyan szavak, amelyek csak hasonlítanak egymásra, ezért sokszor összetévesztik őket, ezek a hasonló alakú szópárok (paronímia). A hasonló hangzás miatt sokan nem érzik a különbséget közöttük. Pl.:helység ~ helyiség; egyenlőre ~ egyelőre; fáradtság ~ fáradság; váltság ~ válság; gondatlan ~ gondatlan
Hangutánzó és hangulatfestő szavak: a hangalak és jelentés között összefüggés fedezhető fel (motiváltak), pl.: hangutánzó: puff, nyekk, kakukk; hangulatfestő: szöszmötöl, kelekótya, tutyimutyi.
MEGJEGYZÉSEIM:
A magyar nyelv nem nyugat európai, de sajnos a nyelvtana az! A fenti csoportosítás szervesen összetartozó szótömeget akar szétválasztani, pedig jelentős különbségek nincsenek, az a néhány szó, amelyre igaz, inkább a kivételeket jelenti, nem a szabályt erősíti. Azonos alakú szavak az angolban tömegesen fordulnak elő, az angol-magyar szótárban akár több oldalon keresztül is.
Ősi írásunk pusztításával és a latin abc bevezetésével kezdődött a nyelvrontás, évszázadok óta tart (latin-szláv-oszmán-német-angol szennyezéssel) amely most újra felerősödni látszik. Ennek ellenére bízom benne, ha eddig megmaradt, ezután is tovább él.
Feltételezésemet a fenti tétel példáin keresztül próbálom igazolni, nehogy szándékolt, célzatos kiválasztással lehessen megvádolni.
Azonos alakú szavaink egy része csak mára lett azzá: a latin írásbeliség évszázadok óta hatott vissza a nyelvre, ráadásul a magyar nyelv hangjaihoz kezdetben feleannyi betűt tartalmazott. A magánhangzók esetében pl. sokkal több E és A hangunk volt (zárt, nyitott stb.) VERembe ESTëm, VERëm a gyerëkët.
Miután a magyar nyelv szavaiban lévő gyökökre (szótövekre) jellemző az eredeti képi tartalom, az „azonos alakú” szavak esetében legtöbbször mégis tetten érhető a jelentésbeli összefüggés. A legtöbbször maga a gyök a közös jelentéshordozó:
terem, TÉRrel, TERjedéssel TEResedéssel kapcsolatos
tűz, (régiesen tíz!) keresendő a TŰ, TÍ kapcsolata az égéssel, világossággal – talán a villám jelensége adta a TŰ alak eredetét. Hasonló a helyzet az ÉG kétféle jelentésének vizsgálatánál
nyúl, kézenfekvő a nyúlás, nyúlóság értelmének kapcsolata
fog, egyik legősibb kapcsolódás: a foggal fognak az állatok, talán egykor, de néha ma is az ember is...
fogoly, a madarat tömegesen a FOGOLYHÁLÓval fFOGták be, tehát FOGták és nem lőtték
huzat, kézenfekvő a HÚZ gyök közös szerepe: a HUZAT kihúzza a szagot a HÁZból
verem, a VERem falát sárral VERték, hasonló a PATics fal: sárral TAPasztották. TAP-PAT gyakori hangzócsere
vár, - nem könnyű megtalálni a kapcsot, de: a VÁRakozás a sztyeppei, vándorló népeknél kötődhetett a VÁR-hoz. A VÁR képe pedig lehet egy VAR(at) a hegyen, hegygerincen. A bőr VARRása VARatot hoz létre a sima anyagon.
A rokon értelmű szavak sokszor egy idegen eredetűből és annak a magyar megfelelőjéből állnak össze: autó – gépkocsi, bicikli – kerékpár, burgonya – krumpli – pityóka
„ hangalak és jelentés között összefüggés fedezhető fel” írja a tananyag. Megtévesztő a fogalmazás, hiszen túlnyomó részben van összefüggés, mert a magyar a természet nyelve: a jelentés a hangutánzó szavaknál (más nyelvekhez képest a magyar tartalmazza a legtöbbet!) szorosan, más esetekben már nehezebben felismerhetően, de összefügg a hangalakkal. Pl. hol képezzük a következő szavak kezdőhangját? Nyelv, Nyál, Fog, Gége, Orr, de még ide hozható a Mond (németül Mund=száj, ajak) is – nem lehet véletlen!
Egy további példa lehetne a FÉL ige és névszó. A magyar gondolkodás a szervesen működő EGészt tekinti EGYségnek, tehát a páros testrészek egyes számban használatosak, ha viszont csak egyikükről van szó FÉL lesz belőlük. (FÉLlábú, -fülű stb.és FÉLeszű, FÉLbolond, FÉLszeg, FÉListen stb., de ügyFÉL, útFÉL is...) Tehát a FÉL valaminek a hiányára utal, lehet tehát a bátorság hiánya a FÉLelem.
Karácsonyi György
Módosítás dátuma: 2014 augusztus 13