Szeretettel köszöntünk!

„Hányan ismerik igazán a magyar szókincs gazdagságát, s tudnak élni beszédünkben-írásunkban nyelvünk gazdag kifejezési, finom árnyalási lehetőségeivel? Bizony még a legjobbak, a nyelvi szempontból legműveltebbek is állandó tanulásra, a magyar nyelv múltjának, jelenének minél alaposabb megismerésére, a jó példák, legjobb íróink nyelvének állandó tanulmányozására szorulnak, hogy ösztönös, ingatag „nyelvérzék”-en alapuló nyelvhasználatuk és ítéletük a nyelv igaz megismerésére épített nyelvi tudásra támaszkodhasson… Tanuljunk tehát, hogy világosan meg tudjuk mondani, mit akarunk, hogy jobban, pontosabban, szebben tudjuk kifejezésre juttatni gondolatainkat, érzéseinket. Ha elhanyagoljuk, maholnap nagy íróink, költőink nyelvét sem értjük meg. S ezzel létünk jogát játsszuk el.” (Kodály Zoltán)


 

012345678

Anyanyelvápolás és nyelvvédelem

 

Előadásomban bemutatom, hogyan fedeztem fel tiszta magyar nyelvünket és a gyököket. Beszélek Molnos Angéla (1923-2008) nyelvvédelmi munkájáról, Magyarító könyvecskéjéről és a magyarító kör tevékenységéről. Kifejtem a nyelvhalál fogalmát, nyelvünk állapotát határainkon innen és túl. Felsorolom, mit kell tennünk ahhoz, hogy a magyar nyelv visszanyerje nemzetfenntartó erejét a Kárpát-medencében, a magyar nyelv védelmének alapokmánya alapján.

 

Hogyan fedeztem fel a tiszta magyar nyelvet? 

Évekkel ezelőtt, 2000 őszén, amikor még Erdélyben, Székelykeresztúron tanítottam magyar nyelvet és irodalmat, Zsigmond Ibolya tanárnő megajándékozott Molnos Angéla könyveivel. A Jövőnkért, a magyar nyelv ügyében című könyvet egy ültömben kiolvastam. Aztán tanítványaimmal is megosztottam élményem. Ugyanazt a rácsodálkozást tapasztaltam náluk, amit én is átéltem, ez nem más, mint nyelvünk egyedi és hihetetlen szépségének felismerése. Legjobb mesemondó tanulómat elvittem Szentábrahámra, az „Édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni” jeligéjű mesemondó versenyre. Ott hallottam először Molnos Angélát. Szavaiból, hangjából áradt a magyar nyelv iránti szeretet és tisztelet.

Az élet úgy hozta, hogy 2004 nyarán Magyarországra költöztem. Új kenyér havában meglátogattam őt. Az első beszélgetéskor nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgattam. Látszatra egyszerűnek tűnő kérdést tett fel. Hogy választom el a tanuló szót? Szótagokra bontva tagoltam: ta-nu-ló. Fejcsóválva jelezte, hogy helytelen. Nem értettem az okát, hiszen én úgy választottam el, ahogy tanították nekem. Az általam alkalmazott elválasztás, a latin nyelv szerinti gépies elválasztás volt. Elmagyarázta, hogy ha a szavak jelentésére figyelünk, akkor értelemszerűen a következőképpen választjuk el a tanuló szót: tan-ul-ó. Ez pedig a gyök szerinti elválasztás, mely megtartja a gyökök épségét. Ekkor szembesültem a számomra teljesen ismeretlen ténnyel. Megtöri a szavak értelmét a gépies elválasztás.

A fentiekben szerepelt a gyök szó. Nem ismertem nyelvi jelentését. Hiába tanultam anyanyelvemről, nem tudtam mit jelent. Járjuk körül a gyök fogalmát az alábbi idézetek segítségével.

 

’Különösen a nyelvtudományban olyan szó, melyet közelebb értelmű elemekre feloszlatni nem lehet; melyhez semmi rag, és semmi szokottabb képző nincsen illesztve. Ettől különbözik a gyökelem, melyben több gyöknek mintegy csirája, magva rejlik, s melyből a gyökök rendszerént egy újabb betű, legfölebb egy önhangzó és mássalhangzó, de még nem rendes képzők hozzájárultával erednek, pl. e szókban: göb, göcs, gör, göm, a gyökelem gö, maguk pedig gyökök; (…) Így ezen gyökökben: foly, fogy, fon, a gyökelem: fo. A csák, csáp, csáb gyökök eleme: csa. A ro szinte gyökelem a rom, rogy, rosz szókban. Önálló gyök, mely magában szokott és érthető szót alkot, pl. bor, fa, gar, kar, mar, nyes, rom, sok, tag stb. Ettől különbözik az elvont gyök, mely önállólag nincs divatban, pl. gab, ker, fecs, gör, szom, vid. Ettől ismét különbözik az elvont törzs v. törzsök, mely már a gyökből valamely képző által ered, jóllehet önállólag szinte nem használtatik, pl. roncs, (honnan rom-cs-ol), romb (rom-b-ol), görzs (gör-zs-ed), igy: sikam, szülem, háram stb.’

 

’Gyökeink a tiszta magyar nyelv ősi, ma is élő, működő szervezetét képezik.’

Tanultam anyanyelvemről, de sosem éreztem a teljességet. Az egyetemi évek alatt a szakdolgozat elkészítésekor, egyik alapvető követelmény volt az idegen szavak és kifejezések használata. Én ösztönösen magyarul fejeztem ki magam. Ezért nagyon kevés pontot kaptam. A tanár úr szerint túl elemi szinten fogalmaztam. Aki tisztán magyarul ír, annak a dolgozata nem színvonalas, nem tudományos, pedig a magyar nyelv a tudomány nyelve volt egykor, és azzá válhatna újból. Mindez rajtunk múlik, azon, hogy mennyire viseljük szívünkön tiszta magyar nyelvünk újjáélesztését. Legfontosabb, hogy tegyünk érte, hiszen gyökrendszerünknek köszönhetjük anyanyelvünk fennmaradását. Ha megértjük gyökeinket, akkor mi magunk is megváltozunk. Megváltozik gondolkodásmódunk, egész személyiségünk.

Boldog voltam, hogy segítőtársként betekinthettem Molnos Angéla munkájába. Élmény volt együtt felfedezni nyelvünk rejtelmeit. Lázasan lapoztam és olvastam fel a Czuczor-Fogarasi nagyszótárból az adott szóra vonatkozó tudnivalókat, amikor a gyökök jelentését tisztáztuk. Nemcsak betekinthettem munkájába, hanem együtt is dolgozhattam vele. Három cikket közösen írtunk, melyek az Új Idők című folyóirat hasábjain láttak napvilágot. Nyelvápoló munkánk még jobban elmélyült, amikor a Gyógyítsunk magyarul! című orvosi fogalomtárat szerkesztettük. Feladatom volt lejegyezni üléseinken a javításokat, melyeket együtt írtunk be a gépbe. Egy idő után annyira belemélyültem az orvosi fogalmak világába, hogy én is gyűjtöttem észrevételeim. Volt olyan címszó, melyre sikerült saját szóajánlatot kigondolnom. Nyelvi szempontból pedig ellenőriznem kellett a sorvégi szavak gyök szerinti elválasztását. Ehhez pedig továbbra is tanulmányoztam a Czuczor-Fogarasi nagyszótárt. A Magyarító könyvecske javítási, átdolgozási munkálatainál is számos olyan eset van, amikor vizsgálni, kutatni kell a szavak eredetét, jelentését.

Évek múltán tehát csak megtörtént a csoda, és láthattam, láthatom tiszta fényében tündökölni anyanyelvem.

 

Molnos Angéla nyelvvédelmi munkája és a magyarító munkaműhely

Életének főszereplője a magyar nyelv volt. Egész élete, ahogy ő fogalmazott, a nyelvek tanulásának története és a nyelvek elválasztásának kísérlete. Olasz és nyugatnémet egyetemeken végezte nyelvészeti és lélektani tanulmányait, bölcsészetből szakvizsgázott.

Ötvennégy év után, 1996-ban hazatért, és Debrecenben telepedett meg. Nagy feladat hozta haza és éltette. Az általa oly magasra értékelt magyar nyelv megújítására fordította minden erejét. Igen magas szinten ismerte az olasz, spanyol, német, francia és angol nyelvet, de igazi otthona a magyar nyelv volt. Hazajőve, látva a debreceni Piac utca üzleteinek feliratait, olvasva a sajtót, hallgatva és nézve a különböző csatornákat, ráébredt arra, hogy a magyar nyelvet mekkora veszély fenyegeti. Jól tudta, a magyar nyelv micsoda érték, tömörsége, pontossága, árnyaltsága roppant kifejező erőhöz juttatja.

Alapítványt létesített (1994), amely 2010 szelek havától immár a nevét viselheti: Molnos Angéla, a Magyar Nyelvért és a Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány. Az alapítvány törekvése, a ma uralkodó nyelvi divat megváltoztatása, a helyes és szabatos magyar nyelvhasználat népszerűsítése mind a tudományban, mind a köznyelvben.

Anyanyelvünk segítségért kiált, tiszta magyar nyelvünk kihalófélben van. Ezért született a Magyarító könyvecske, melynek első kiadása 1998-ban jelent meg, ötödik kiadása, pedig 2005-ben. E könyv azokhoz szól, akiket bánt nyelvünk egyre gyorsuló romlása, akik elhatározták, hogy ezen túl megvédik, ápolják, helyreállítják gazdag, egyedi szókincsünket. E nehéz és egyben örömteli munkát saját nyelvünkre való odafigyeléssel kezdhetjük el, úgy, hogy azt nap, mint nap javítjuk.

A Magyarító könyvecske születési helye a világháló. Az alapítvány honlapján megtalálható az ötödik kiadás szójegyzéke. Több mint 5100 címszót és kb. 25000 magyar fordítási lehetőséget kínál.

 

’A „nyelvvisszaújítás” fogalom az alcímben arra utal, hogy napjainkban a magyar nyelv nem újítást igényel elsősorban, hanem azon eredmények védelmét, amelyeket nyelvújítóink a 18. század utolsó negyedében elértek, nagy íróink, és későbbi nyelvművelőink folytattak. E szójegyzék nem törekszik teljességre, hanem inkább gondolkodásra szeretné késztetni a használót, és saját nyelvalkotó képzeletét serkenteni, hogy mondanivalóját szabatosan magyarul és kedve szerint kifejezhesse.’

A hatodik kiadás munkálatait 2006 karácsony havában kezdtük el Molnos Angéla irányításával. A csoporttagok meghívót kaptak, melyben arra kért bennünket, hogy együtt kezdjük el átvenni szellemi hagyatékát, tapasztalatait, tiszta magyar nyelvünk újjászületése érdekében. A csoportmunkát 2007 őszétől én vezetem. Hetente találkozunk, másfél órára. A csoportot anyanyelvünk iránt érzett szeretet és tisztelet kovácsolja össze. Ahogy elkezdünk magyar nyelven gondolkodni és beszélni, érezhető, hogy közelebb kerülünk egymáshoz, a munka is örömmé válik. Együttműködünk a velünk párhuzamosan dolgozó munkacsoporttal, melyet Karácsonyiné dr. Kiss Anikó vezet. Külső önkéntes segítőnk, pedig Katona Imre, dányi tanár-bölcsész. A javítási javaslatokat egyeztetjük. Munkamódszerünk a következő: a címszavaknál és a magyar szókínálatoknál megvizsgáljuk, melyik törlendő, javítandó, és miért; hiányos-e a fordítási szóajánlat és van-e új címszó ajánlat.

Az alábbiakban fontosnak tartom, hogy betekintsünk a Magyarító könyvecske szerkesztésének irányelvébe:

a. A szóajánlati rész ne legyen túl nagy terjedelmű, legyen könnyen kezelhető.

b. A magyar megfelelő legyen lehetőleg egy szó, könnyen megjegyezhető.

c. A címszó ellentétes jelentése legyen összhangban a fordítási szóajánlatokkal.

pl. szubjektív: alanyi, személyes, elfogult; objektív: tárgyi, tárgyilagos, elfogulatlan.

d. Idegen alapszavak származékait nem tárgyaljuk külön szóként.

e. A magyarázatokat lehetőleg mellőzzük, a napi gyakorlathoz közeledve.

f. Meghagyjuk az idegen szót, és dőlt betűvel, áthúzás nélkül használjuk a könyvecskében, amennyiben nem találunk megfelelő magyar fordítást.

g. Sok idegennek tűnő szóról kiderült, hogy magyar: angyal, cél, dívány, drága, fifika, film, gallér, géz, grádics, herceg, kabala, kamilla, kamra, kolostor, lakk, lárma, lombik, mikulás, mímel, módi, mormota, muskátli, muzsikál, narancs, paradicsom, pálma, pár, pipere, piramis, pletyka, pokol, polc, pompa,pucol, pumpa, purdé, ráma, rokolya, sakk, sámli, sorompó, sógor, szirup.

 

Vizsgáljuk meg az alábbi idegennek vélt szavak gyökét és jelentését a Czuczor Gergely és Fogarasi János nagyszótár alapján:

drága: -népiesen darága, derága; jelentése: becses, nagybecsű,

aminek nagy ára van, amiért sokat kell fizetni

-hasonló a derék (derága), darék szóhoz, mely

a maga nemében szintén kitűnőt, becsest jelent

-drága (darága, derága) és derék szónak ugyanaz a gyöke.

lárma: -erősebb, harsányabb hangú kiáltozás

-közel áll hozzá a csárma, ami szintén lármát jelent

-a csár elvont gyök, melyből csárma, csármás, csáré származnak;

értelme: lárma; rokon vele a csör, cser (csörög, csereg), kár (károg) gyök

-a csör, cser fordított alakja rics (ricsaj), ami zajt, lármát jelent

-lárifári, haszontalan lármát jelent; a magyar nyelv sajátja az ikerítés;

képzés szerint hasonló hozzá az inci-finci, tere-fere.

mímel: -valakinek taglejtéseit, arckifejezését, mozdulatait utánozza

-majom módjára, ész nélkül utánoz valakit

-a mim és a majm gyök egy eredetű, mert az i nyelvünkben aj, oj hangokkal

váltakozik; pl. kiált, kajált; megfordítva ihar, juhar; ig, jog

-a majom szó maj gyöke egy a majszol és máhol igék mah gyökével,

egyenértékű a mahó vagyis mohó szóval, azaz maholó, majszoló állat.

pipere: -mindenféle cifraság, mely a női öltözéket ékessé, tarkává alakítja

-másként cicoma, csicsoma, ficsere

-gyöke a pip, píp; a pípes szó cicomásat, begyeset jelent

-a népies pipere a fejtetőkön divatozik, a feltornyozott búbos menyecske

kendőkre mondják ; bóbita, magas fejkötő

-a píp szó a kicsinyített púp, búb, bób párja

-pípeskedik vagyis a búbját merengeti a madár.

ráma: - keret, mely valamit körülkerít

-nyelvünkben egyezik vele a rács, rácsa, ránc, rece

-rács: rovatokból összeszerkesztett eszköz; szükséges kelléke a rovatosság,

így gyöke a ró vagy rav, honnan rovok, ravok, rovás, ravás;

eredeti alakja a rovács, mely összehúzva rács, mint a kovács, mely

tájdivatosan kács

-rácsa: rákfogó, rács alakú hálóféle

-ránc: gyöke szintén rá, ro, ra; mintha volna ra-anc, ro-anc,

rovátkos vagy rovásforma vonal, mely zsugorodás által képződik

-rece: mintha volna red-ce vagy redő-ce; rokon vele a rét, réteg, a rács, rácsa

-a felsorolt gyökökben az r hang rovás, metszés jelentése a közös.

 

A Magyarító könyvecske az alapítvány legnépszerűbb kiadványa. Idézek az alábbi elismerő méltatásokból:

’Ha végiglapozzuk e jegyzéket, ráébredünk, mennyi idegen szót használunk fölöslegesen. (…) Reméljük, (…) e munkájának magyar szavai beépülnek nyelvhasználatunkba.’

’ (…) több idegen nyelv (…) ismerete alapján és szellemi hátterével szorgalmazza a magyar nyelvnek az idegen elemektől (…) való megtisztítását. Ebben Kosztolányira emlékeztet.’

’(…)szeretném minden egyes diák figyelmébe ajánlani ezt a kis Magyarító könyvecskét.(…)A legtöbb a tanítókon múlik, a tanítókon és tanárokon, akik gyermekeinket a szép magyar szóra okítják. Én arra kérem őket, a Magyar Kormány nevében is, hogy szerettessék meg a fiatalokkal a magyar nyelven való gondolkodásnak azt a sajátos ízét, amit csak mi ismerünk.’

 

Nyelvhalál

Nyelvünk fenyegetettsége és pusztulása nem áll egyedül. Az utóbbi évtizedekben a nyelvek kihalása egy felgyorsuló világjelenség. Nyugaton egyre több tanulmány jelenik meg a világ nyelveinek rohamos pusztulásáról. Molnos Angéla megvizsgálta nyelvünk pusztulását három alaphelyzetben. Ezt szeretném röviden bemutatni.

Szerte a nagyvilágban, külföldön élő honfitársaink nyelve halálra ítéltetett. Az új országba bevándorolt első nemzedék fokozatosan több kifejezést, nyelvtani alakot, szerkezetet vesz át az uralkodó nyelvből. Általában azok tudják megmenteni anyanyelvüket, akik szeretik és erősen kötődnek hozzá. A második nemzedék körében rohamosan hanyatlik az anyanyelv. A már külföldön született gyerek megtanul magyarul, de már gyermekkorától kezdve magába szívja az uralkodó nyelvet. Míg jártasságuk a magyar nyelvben fokozatosan csökken, addig angol tudásuk gyarapodik. A fiatalok a magyar nyelvet főleg családon belül használják. A következő nemzedéknél már szinte kihal a nyelv. Az unoka már nem nagyon beszéli a nagyszülők nyelvét. Egy következő szakaszban a nyelv meghalt, megölte egy másik uralkodó nyelv.

Nyelvünk gyilkolása a Kárpát-medencében- ott, ahol a magyarok szórványban élnek. Az uralkodó nyelv, az állam nyelve egyre jobban elnyomja az alárendelt, a kisebbség nyelvét. Személyes tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy elszomorító és fájó azoknak a tanulóknak a beszédét hallgatni, akik szórványban élnek. Medgyesen tanítottam, magyar nyelvű tanodában. Az ottani gyerekek nehézkesen fejezték ki magukat anyanyelvükön. Sok tükörfordítást használtak. A hangsúly, a szórend is a másik nyelv mintájára megváltozott.

Nyelvünk helyzete jobb a színtiszta magyarlakta területeken a Hargita tövében, Erdélyben. Ott magyarul beszél a tanító, a boltos, a hivatalnok. De itt is nehéz megőrizni az anyanyelvet. Ha a fiatalok tovább akarnak tanulni, felvételiznek a kolozsvári vagy a marosvásárhelyi egyetemre, ahol csak egyes szakokon tanulhatnak magyarul. Az is gondot jelent, hogy eltűntek a magyar szaktanházak. A szakmák gazdag magyar nyelvezete lassan kihal, mert nincs szükség rá. A szakmák nem táplálják többé a köznyelvet. Elferdített román szavak csúsznak be az erdélyi magyarok nyelvhasználatába.

Nyelvi öngyilkosság határainkon belül. A magyar szó fokozatosan eltűnik, helyébe valami latin-angol-amerikai kifejezés lép. Anyanyelvünkből csak elkorcsult helyi elemek maradnak. A nyelvpusztulás leglátványosabb jele a betülekedő idegen szavak tömeges átvétele. Ezek a kölcsönvett szavak, kifejezések alattomosan rombolják nyelvünket. Például, módosul az egyes és többes szám jellegzetes magyar használata, a mellérendelő mondatszerkezet, szórend, kiejtés, hangsúly. Gondolkodásmódunk megváltozik. Nyelvünk elveszíti önazonosságát. Úgy tűnik, mintha a nyelv öngyilkosságot követne el.

 

A tiszta magyar nyelv nemzetfenntartó ereje

Jelenleg hazánkban a magyar nyelv elnevezés a szerző szerint nem egy, hanem három különböző nyelvet takar. Ezek közül csak egy az igazi magyar. A magyar nyelv háttérbe szorítása nem az utóbbi tíz, ötven, vagy százötven évre terjed ki, hanem már ezer éve folyik.

Napjainkban először is létezik a latin-magyar. Ezt a nyelvet holt nyelvként tartják számon. De a latin nyelv nem halt meg, csupán megváltoztatta külsejét és nevét. Ha nem jön a reformáció, talán eredeti alakjában megmaradt volna Magyarországon.

Hazánkban a tudomány nyelve latin-magyar. A művelt latin-magyar a latin felé torzul, távolodik a magyartól. Ez az angol-amerikai szókincs nyomására történik elsősorban a tömegtájékoztatás és az oktatás útján. Ez a keveréknyelv képtelen a beáramló új kifejezéseket kivédeni, mivel azok könnyebben beilleszkednek a bomladozó, már csak félig magyar nyelv rendszerébe. Hajbókolva befogad minden idegen szót, ami nyugatról jön, honosított helyesírással.

A zagyvanyelv a következő nyelv, melyet a Pidgin-Hungarian kifejezés találó fordításaként, Molnos Angéla vezetett be a köztudatba. Az alábbi példával szemlélteti eme habaréknyelvet:

 

Debrecen legelőkelőbb szállodájának fogadótermének felirata:

Európa shop aktuális akciói

magyar helyesírás szerint angol szó magyarra torzított latin-angol szó

Vizsgáljuk meg ezt a feliratot a külföldi látogató szemével. Nem érti, hogy mi köze a névnek a bolthoz, miért kerül az ó-ra egy francia ékezet, az aktuális és az akciót hiába ismeri, érthetetlen számára, mert a zagyvanyelven mást jelent, mint angol nyelven.

actual = tényleges és nem mostani, mai

action= tett, cselekvés és nem kedvezményes árukínálat

Aki jól tud angolul, annak a zagyvanyelv visszataszító és bántó. A zagyvanyelv műveletlenségről tanúskodik, nem méltó múltunkhoz, őseink tudásához. Az angol nyelv elsajátítását is nehezíti, mert az angolból átvett szavakhoz az idő folyamán eltérő jelentések ragadnak.

Végül, járjuk körül a tiszta magyar nyelv fogalmát. A tiszta magyar nyelv, ami sajnálatos módon a legkevésbé elterjedt, kihalófélben van. Néhányan e nyelvet igyekszünk művelni, megmenteni, fejleszteni. A hivatalos nyelvészek szerint nem létezik tiszta magyar nyelv. Ők a finnugor elmélet követői. Megállapítják, hogy a magyar nyelv szókincsének kevesebb, mint 10%-a finnugor, és több mint 90%-a nem finnugor. Molnos Angéla Götz Lászlóra hivatkozik, aki véleményezi az előbb említett álokoskodást. A nyelvészek nem azt a következtetést vonják le, hogy a finnugor elmélet sántítana. Úgy érvelnek, hogyha nyelvünk 90%-a nem finnugor, akkor ez a 90% idegen. Kontra Miklóst is megemlíti írásában, aki szerint a kérdés valójában az, hogy lehet-e tisztán beszélni bármely természetes emberi nyelven. Köztudott, hogy semmi sem tökéletes. Ami tiszta, az nem azt jelenti, hogy lényegén kívül semmi más nincs benne, és nem tartalmaz valamennyi idegen anyagot. Tiszta aranynak nevezik a 24 karátos aranyat, mert arany a lényege. Nyelvünk, pedig tiszta magyar, mert magyar a lényege.

O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások valamint Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótára alapján az alábbiakat jelenti eme fogalom:

-lényeget tartalmazó, átlátszó, ragyogó, felhőtlen, nem rekedt, világos gondolkodás, valódi, eredeti, hamisítatlan, érintetlen, ártatlan, erkölcsös, értékes, szentséges.

A tiszta szónak köze van ahhoz, amit mi magyarok tisztelünk, a tisztesség fogalmához is. A Czuczor-Fogarasi nagyszótárban az alábbiakat olvashatjuk a tiszta címszónál:

-egynemű tulajdonságú, nem vegyes; tiszta magyar, nem korcs, nem zagyva; tiszta magyar irály; idegen szavakkal, szólásmódokkal nem kevert.

-a tiszta szóban a csiszolás, dörzsölés alapfogalma rejlik; rokona a dísz gyök, mely külső valamint erkölcsi csínt, fényességet is jelent.

Molnos Angéla így ír tiszta magyar nyelvünkről:

’Röviden „tiszta” melléknevünk, megérint mindent, ami érték a magyar szellemiségben. Aki azt állítja, hogy nem létezik tiszta magyar nyelv, vagy nem lehetséges, az akarva akaratlanul ősi lényegünktől foszt meg minket. Elveszi tőlünk utolsó és legfőbb kincsünket, ami nekünk szent és sérthetetlen.’

Anyanyelvünk folyamatosan háttérbe szorult az államirányításból, a tudományból, a gazdaságból, a nyugati kereszténység és vele a latin nyelv erőszakos bevezetésével. Értékhordozó, magyar nyelvünknek köszönhetjük, hogy évezredeken át megmaradtunk nemzeti közösségként. Ebből a nyelvből merítettek nyelvújítóink, íróink. Ellenségeink üldözték azokat, akik a tiszta magyar nyelvért küzdöttek, és ez sajnos ma is előfordul. Sokan és sokak áldoztak nyelvünk fennmaradásáért.

Széchenyi felajánlotta éves jövedelmét egy magyar tudós társaság felállítására. Itt megjegyzendő, hogy ez a tudós társaság sajnos nem igyekszik megvédeni nyelvünket a pusztulástól. Kazinczy egész vagyonát fordította a magyar nyelv és irodalom támogatására. Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótárát szerkesztették, nem kis áldozatot hozva. Czuczor a kufsteini börtönben írta azt a hat kötetet, ami mai napig a tiszta magyar nyelv legteljesebb kincsestára.

A nemzetfenntartó erő csakis a tiszta magyar nyelvben van meg. Eltűnik nyelvünk korcs változatában, fejti ki írásában a szerző. Ezért kell visszahoznunk az igazi magyar nyelvet. Ma nagyobb szükségünk van nyelvünk közösségteremtő erejére, mint bármikor, ha magyarként akarunk fennmaradni ősi hazánkban, a Kárpát-medencében.

 

A magyar nyelv védelmének alapokmánya

Molnos Angéla megszerkesztette a magyar nyelv védelmének alapokmányát, mely 11 pontból áll. Jó tudni, mit kellene tenni az országnak, a nemzetnek a tiszta magyar nyelv megmentéséért.

A bevezető megokolásban a szerző kihangsúlyozza, hogy a magyar nemzet csak úgy maradhat fenn, ha a tiszta magyar nyelvet helyreállítja, megerősíti és korszerűsíti. A magyar nyelv kifejezésen, az ősi gyökrendszeren alapuló tiszta magyar nyelvre gondol, és nem a latin-magyarra vagy a zagyvanyelvre. Közismert, hogy nyelvünkbe beáramló jövevényszavainkat magyar helyesírással írjuk. Ez sajnos felgyorsította a nyelvromlás folyamatát. Nyelvünk védtelenné vált. ’Sikerült az emberek többségével elhitetni, magyar az a szó, melyet magyar helyesírással írunk. Amióta létezik magyar szendvics, szoftver, fájl nem kell magyar fordításon töprengenünk. Ha eredeti helyesírással írnánk a software-t, bizonyára sokan keresnék a magyar megfelelőjét és előbb-utóbb meg is találnák.’ –fejti ki írásában Molnos Angéla. Nemcsak a nyelvünkbe betolakodó idegen szavakkal, kifejezésekkel van gond, hanem azzal is, hogy ősi, egyedi gyökrendszerünket elfelejtettük. Nincs is ahonnan megismerje egy átlag ember, mert a tanházakban nem tanítják. Nem tudjuk mit jelent nyelvünkben a gyök szó, nem látjuk szavaink mélységét, a szavak által nyújtott képzeletvilágot. Pedig, ha újból tanítanák, és mindez közkinccsé válna, akkor ráirányulna a figyelem ősi nyelvünk gyökeire, gyökelemeire, összetételeire és származékaira.

Nyelvvédelmi alapokmányában a szerző a tömegtájékoztatási eszközök nyelvi hatására, kifejezetten a kép- és hangcsatornák szerepére fekteti a hangsúlyt. A képcsatornák vezetőit, szerkesztőit, műsorvezetőit, szövegíróit, bemondóit és az újságírókat rá kell venni sürgősen a magyar nyelv szabatos használatára.

Legyen a magyar nyelv az oktatás középpontja. Hassa át az oktatási rendszert is a magyar nyelv tisztelete és szeretete, folyamatos művelése. A tanárok tanítsák tisztán magyarul a tantárgyakat, és kerüljék a latin-magyar nyelv használatát. Az idegen nyelvoktatás terén, azt javasolja, hogy hét éves korig ne zavarjuk meg az anyanyelv tanulási folyamatát más nyelvek oktatásával. Szerinte minden fiatalnak két-három nyelvet kell megtanulni magas szinten. Megfontolandó az alábbi tanács a szerzőtől: ’A nyelveket, mint egyedi rendszereket kell tanítani. Nem szabad egyiket sem lekicsinyelni, sem összekeverni őket egymással.’

Három vagy több nyelv elsajátítása esetén a fordítás és a tolmácsolás külön tantárgyként kell szerepeljen, mert sokan vannak, akik többnyelvűként keverik a nyelvi rendszereket, anélkül, hogy tudatosulna bennük. Molnos Angéla szavait idézve: ’E tantárgyon belül meg kell tanítani, hogyan módosul a szavak és kifejezések értelme a különböző nyelvekben, hogyan tudjuk felismerni és elkerülni a rossz tükörfordításokat, vagyis végső soron, hogyan óvjuk meg a nyelveket az egymással való rendszerbomlasztó keveredéstől.’

Fejlesszük a tudományokat tisztán magyarul. Tévhit, hogy anyanyelvünk elsősorban a költészet nyelve. Nyelvünk igenis alkalmas a tudományok művelésére, a tudományos okfejtésre, a szabatos szakmai írásra, előadásra. Idézek a szerző érveléséből: ’Eme alkalmasság a magyar nyelv következő tulajdonságaiból fakad: lényeget megragadó természet; a pontosan megfigyelt valóságból kiinduló gondolkodásmód; képi jelleg; egyesítő hajlam; tömörség, gazdag szókincs. E tulajdonságok egyben a magyar észjárást is jellemzik.’

A szaknyelvek visszamagyarítása a másik fontos célkitűzés. A köznyelv és a szaknyelv kölcsönhatásban áll egymással, együtt kell őket megmentenünk. Csak így adható tovább nyelvünk egészséges állapotban a jövő nemzedékének. A szaknyelv helyreállítása, pedig óriási munkát követel a társadalomtól, de ez a munka elhozná a megérdemelt gyümölcsöt, és a nyelv meghálálná ezt sokszorosan. A magyar szaknyelvek helyreállítása nélkül nem születhet újjá a tudomány, mely valaha az élen járt. Molnos Angéla megtette eme első lépést, mellyel igazolja, hogy a lélektan és az orvostudomány területén is lehet magyar a tudomány nyelve. Ezért szerkesztette munkatársaival a Lélektani szakfordító valamint a Gyógyítsunk magyarul! című kiadványokat.

A közéleti személyeknek is példamutató nyelvhasználatra kell törekednie. Sokat tehetnek az önkormányzatok , ha saját működésükben bevezetik az irányt és mintát mutató nyelvhasználatot. Lenne mit javítani a hivatalos nyelvezeten.

Köztudott, hogy 2002. jégbontó havának 27. napja óta érvényben lévő nyelvtörvénynek (2001/XCVI; hirdetések, üzleti feliratok, közérdekű közlemények magyar nyelvű közzététele), eddig nem volt nagy hatása, hiszen nem elég megszavazni egy törvényt, azt be is kell tartani. Minden törvény végrehajtásához fontos, hogy a polgárok többsége meggyőződjön helyességéről és fontosságáról. Fel kell ébreszteni az emberekben szunnyadó szeretetet nyelvünk iránt. A nyelvtörvény sajnos nem a gyökrendszeren alapuló, hanem a hivatalos gyökromboló szabályokat követi. A megalkotott jogszabály nem vonatkozik a már meghonosodott idegen nyelvű szavakra, kifejezésekre.

A kormánynak támogatnia kell minden olyan polgári kezdeményezést, mely a magyar nyelv helyreállítását és fejlesztését szolgálja. A jelenleg uralkodó nyelvromboló divatot a nemzeti közakarat képes lenne megfordítani a kormány támogatásával.

 

Előadásom Molnos Angéla emlékére tartottam. Tapasztalt, több nyelvet ismerő tudósként, felkészülve kelt a magyar nyelv védelmére. Friedrich Klára szavait idézve:

’A legkeményebb területen vívta mindennapos, olykor eredménytelennek tűnő harcát, a magyar nyelv szeretetét és tisztaságát igyekezett elfogadtatni.(…) Szinte első volt, aki Czuczor Gergely és Fogarasi János csodálatos magyar nyelv szótárát helyezte a középpontba, ahogyan a gyökrendszer ismeretét és helyes használatát is. Tette ezt akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (MTANYI) a kisujját sem mozdítja a tömegtájékoztatásból, szakmai kiadványokból és hétköznapi beszédből ömlesztve reánk zúduló idegen kifejezések és szavak magyarítása érdekében. Ha valaki, akkor ő megtehette volna, hogy sodortatja magát ezzel az árral, hiszen vagy fél tucat nyelvet beszélt kifogástalanul, mégsem ezt az utat választotta. Sőt, éppen széleskörű ismeretei döbbentették rá a magyarságra leselkedő legnagyobb veszélyre, a nyelvromlásra, amelynek futótűzszerű terjedése, az idegen szavak tömeges, ráadásul rosszul értelmezett térhódítása a nemzet biztos végét jelenti. És ez nem csupán rémlátomás. Ne feledjük! A XVI-XVII. században három részre szakadt országot az idegen fennhatóság ellenére a magyar nyelv tartotta meg továbbra is egységes egésznek.’

 

Közös munkálkodásunk, és amit tőle tanultam mély nyomot hagyott bennem. Nyelvvédő munkássága előtt tisztelgek. Köszönet és hála érte. Igen sok tanulnivalónk van a jövőre nézve is, ami nyelvünket illeti. Hálásak lehetünk, mert nagyjaink örökül hagyták nekünk az ősi tudást.

 

Göncziné Orbán Ildikó

 

 

 

Felhasznált szakirodalom

Arany Lajos. 1998. Hajdú-Bihari Napló. Használók véleménye. In: Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. Debrecen. LSZM Közhasznú Alapítvány.

Ballagi Mór. 1998. A magyar nyelv teljes szótára. Pest. Nap Kiadó Bt.

Czuczor Gergely és Fogarasi János. 1862-1874. A magyar nyelv szótára I-VI. Pest. Emich Gusztav Magyar Akadémiai Nyomdásznál.

Friedrich Klára. 2008. A magyar nyelv őrangyala. Debrecen. http://www.rovasirasforrai.hu/Kitekinto/A-magyar-nyelv-orangyala/

Dr. Kemény Gábor. 1999. Használók véleménye. In: Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. Debrecen. LSZM Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2002. Lélektani szakfordító. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2005. Magyarító könyvecske. A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzéké-nek ötödik bővített, átdolgozott kiadása. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2007. Gyógyítsunk magyarul!. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2010. Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében. Debrecen. Molnos Angéla, A Magyar Nyelvért és A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. A tiszta magyar nyelv használatáról és elhallgatott gyökrendszeréről. Negyedik átdolgozott kiadás. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

O. Nagy Gábor. 1976. Magyar szólások és közmondások. Budapest. Gondolat.

Dr. Orbán Viktor. 2000. A Magyar Nyelv Hetének országos megnyitóján. Debrecen. Használók véleménye. In: Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. Debrecen. LSZM Közhasznú Alapítvány.

Elhangzott a Czuczor-Fogarasi Konferencián, Budaörsön, 2012. 10. 06-07.

Czuczor Gergely és Fogarasi János. 1862-1874. A magyar nyelv szótára I-VI. Pest. Emich Gusztav Magyar Akadémiai Nyomdásznál.

Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. A tiszta magyar nyelv használatáról és elhallgatott gyökrendszeréről. Negyedik átdolgozott kiadás. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angélával közösen írt cikkek: Hogyan fedeztem fel a gyököket?, Új Idők, 10. évfolyam, 10. szám, 2005. 05. 15. ; Gyümölcseink és gyökeink, Új Idők, 10. évfolyam, 12. szám, 2005. 06. 15. ; Magyar mag, meggy és hitregéink, Új Idők, 10. évfolyam, 14. szám, 2005. 07. 15.

 

A Molnos Angéla Közhasznú Alapítvány honlapjának elérhetősége: www.molnosangela-nyelvunkert.hu

Molnos Angéla. 2005. Magyarító könyvecske. A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzékének ötödik bővített, átdolgozott kiadása. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Czuczor Gergely és Fogarasi János. 1862-1874. A magyar nyelv szótára I-VI. Pest. Emich Gusztav Magyar Akadémiai Nyomdásznál.

Arany Lajos. 1998. Hajdú-Bihari Napló. Használók véleménye. In: Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. Debrecen. LSZM Közhasznú Alapítvány.

Dr. Kemény Gábor. 1999. Használók véleménye. In: Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. Debrecen. LSZM Közhasznú Alapítvány.

Dr. Orbán Viktor. 2000. A Magyar Nyelv Hetének országos megnyitóján. Debrecen. Használók véleménye. In: Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. Debrecen. LSZM Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. A tiszta magyar nyelv használatáról és elhallgatott gyökrend-szeréről. Negyedik átdolgozott kiadás. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány

Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. A tiszta magyar nyelv használatáról és elhallgatott gyökrend-szeréről. Negyedik átdolgozott kiadás. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

O. Nagy Gábor. 1976. Magyar szólások és közmondások. Budapest. Gondolat.

Ballagi Mór. 1998. A magyar nyelv teljes szótára. Pest. Nap Kiadó Bt.

Czuczor Gergely és Fogarasi János. 1862-1874. A magyar nyelv szótára I-VI. Pest. Emich Gusztav Magyar Akadémiai Nyomdásznál.

Molnos Angéla. 2006. Szent és sérthetetlen. A tiszta magyar nyelv használatáról és elhallgatott gyökrend-szeréről. Negyedik átdolgozott kiadás. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2010. Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében. Debrecen. Molnos Angéla, a Magyar Nyelvért és A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2010. Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében. Debrecen. Molnos Angéla, A Magyar Nyelvért és A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2010. Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében. Debrecen. Molnos Angéla, A Magyar Nyelvért és A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2010. Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében. Debrecen. Molnos Angéla, A Magyar Nyelvért és A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2002. Lélektani szakfordító. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Molnos Angéla. 2007. Gyógyítsunk magyarul!. Debrecen. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány.

Friedrich Klára. 2008. A magyar nyelv őrangyala. Debrecen. http://www.rovasirasforrai.hu/Kitekinto/A-magyar-nyelv-orangyala/


Módosítás dátuma: 2014 augusztus 13
 

Látogatók

Oldalainkat 22 vendég böngészi